Könyvek

Jogi alaptan

Elsősorban a kezdő joghallgatók számára íródott tankönyv, de azok is haszonnal forgathatják, akik a napi hírekben is előforduló jogi fogalmak pontos jelentésére kíváncsiak. A mű más hasonló tárgyú tankönyvektől abban különbözik, hogy nem korlátozódik a tételes jog tanulmányozásának előfeltételét képező olyan jogi alapfogalmak rövid magyarázatára, mint a jogalkotás, jogalkalmazás, jogforrás, jogszabály, jogi norma, jogtétel, jogviszony vagy alanyi jog, hanem emellett részletesen tárgyalja a jog- és állambölcseletnek azokat a kérdéseit is, amelyek megértéséhez nincs szükség előzetes tételes jogi tanulmányokra. Így többek között behatóan foglalkozik az állam- és jogtudományok tudományelméleti és módszertani kérdéseivel, az állam és a modern állam kialakulásának folyamatával és következményeivel, az állam sajátosságaival, funkcióival, szuverenitásával, az állami szervek típusaival, a normativitás mibenlétével és a jog fogalmával. Az ELTE Jogi Karának Nívódíját 2002-ben elnyert mű átdolgozott és bővített kiadása az európai közösségi jog sajátosságait és alapvető fogalmait is tárgyalja, emellett kitér néhány, a közelmúltban nagyobb figyelmet kiváltó kérdésre is, elemzi a visszaható hatály tilalmának és a szerzett jogok védelmének a különbségét is.

Jogbölcselet

A jogot tanulóknak készült tankönyv két részből áll. Az első rész az Elmélettörténeti fejezeteket tartalmazza, amelyben a szerzők számítanak a Jogi alaptan című jegyzetben foglaltak ismeretére. Ebben a részben tárgyalják a tudományelmélet és -történet viszonyát, a jog- és állambölcselet fő irányzatait. Áttekintik az államról és a jogról való gondolkodás kezdeteit Mezopotámiától Indiáig, külön foglalkoznak az antik görög gondolkodókkal (szofisták, Platón, Szókratész, Arisztotelész). A középkori jog- és állambölcselőket (Szent Ágoston, Aquinói Tamás és mások) követően pedig a reneszánsz és reformáció híres gondolkodóinak (Machiavelli, Luther, Kálvin) felfogásával ismertetnek meg. A Jogelmélet című második részben a jogbölcselet szinte valamennyi központi kérdése szerepel: a jog szerepe a társadalmi szabályozó rendszerben, a hatalom és jog viszonya, a jog és politika kapcsolata, a jog lényege, a jogalkotás és a jogalkalmazás elméleti kérdései. A jogrendszer tagozódásának elvi alapjai éppúgy tárgyát képezik a munkának, mint a jogi érték, az emberi jogok, a jogrend és törvényesség fogalmi kategóriái. A kötet irodalomjegyzéket nem tartalmaz, csupán hivatkozásokat közöl néhány fejezet végén.

Jogelméleti alapok